Jeremi "Munka az űrben" című írása első helyezést ért el a Kiskunfélegyházi Irodalmi Pályázaton.

Gratlálunk, Jeremi!

A novellát teljes terjedelmében itt olvashatjátok.

Hozzászólások (1)

Hosszabb pályázati csönd után megszületett az első vers, Anna bevallása szerint ismét egy matekóra hatására. Erről - és magáról a versről is a függvények jutottak eszembe:

 

http://infoerettsegi.blog.hu/2009/12/12/mi_az_a_fuggveny

 

 

Nevetek.

Tiszta szívből, őszintén.

Szinte fáj.

Olyan régen nem nevettem már.

 

Szaladok.

Tiszta erőből, kifulladásig.

Csoda, hogy tudok még szaladni.

Olyan régen nem szaladtam már.

 

Elfeledtelek.

Elfeledtem a fájdalmat, amit okoztál.

Nevetek.

Szinte fáj.

Olyan régen nem nevettem már.

 

Fúj a szél.

Cibálja a hajam.

Nélküled, igaz, de újra járhatok.

 

Anya mesél.

Egyedül hallgatom.

Nem ülsz már mellettem a padon.

Nevetek.

Szinte fáj.

Olyan régen nem nevettem már.

 

 

Mit szólsz hozzá?

A Kreatív Írás Kör tagjai most három pályázatra is készülnek:

a Nemzetközi diákírók-, és költők sárvári találkozójára,

a kiskunfélegyházi Irodalmi Alapítvány pályázatára,

valamint a KamaszPanasz irodalmi pályázatára.

Mivel a pályázatokra részben csak publikálatlan anyagokkal lehet nevezni, ezért olvasóink türelmét kérjük: mostanában csak ritkábban tudunk új írásokat feltölteni a blogra. De a pályázatok értékelése után, várhatóan április közepétől, a beküldött művek közül is többet közzé teszünk.

Mit szólsz hozzá?

http://weheartit.com/entry/96256178/via/elijahwood

 

 

Fiatalok voltunk,

viszont voltunk már fiatalabbak.

Egyszer megöregszünk,

és éveinket vissza nem kapjuk.

Már most is tekinthetünk vissza,

általános iskolás korunkra.

Néhány év múlva már a középiskolára,

aztán a főiskolára, egyetemre,

majd a nyugdíjból a munkahelyekre.

 

Megtörtént a múlt,

meg kellett történnie,

megtörténik a jövő,

meg kell történnie,

a jelenben élünk,

így kell történnie.

 

Mit tennék, ha választhatnék?

 

Ha tehetném,

mindent hagynék a régiben,

nem változtatnék a múlton,

nem változtatnék semmin,

nem törölném el az életem.

 

Mit tennék, ha jövőbe láthatnék?

 

Elfelejteném,

nem akarok függni a jövőtől,

nem akarok függni a tudatától,

nem akarok függni a hibáitól.

 

Én akarom formálni a jövőmet,

most,

holnap,

holnapután,

és egész életemben.

 

Élni akarok,

békében,

nyugalomban,

szerelemben,

boldogan és hosszan.

 

 

Mit szólsz hozzá?

http://data2.whicdn.com/images/86209351/large.jpg

 

 

17 napja fáj a fejem.

Valójában 17 éve szédülök.

22 napja egyfolytában sírok.

Valójában 22 éve gyászolok.

17 perc alatt 22 év lett oda,

17 évből 22 perc maradt.

17 napja keresem a választ.

22 perce sírva aludtam el.

17 napja bolyongok az úton,

22 perce a süllyesztőbe estem.

22 év 17 perc alatt megalázott,

17 év 22 napja elhagyott.

Nem fájna úgy a búcsú, ha tudnám:

lesz még 17 ilyen 22 év.

 

 

Mit szólsz hozzá?